Nyár elején egy kedves ismerősnőm említette, hogy mennek bringázni a Balaton köré, felkaptam erre a fejem, rákérdeztem a részletekre, ugyanis nekem bakancslistás dolog volt a Balaton körbetekerése, legalább egyszer az életben… A lehetőség tökéletes volt, ugyanis a cuccainkat végig kisteherautó hozta, majdhogynem mellettünk, így igazából csak a bicikli és én kellettem az attrakcióhoz. Nem gondolkodtam sokat az ajánlaton, így igent mondtam, elmentem…
Nagy várakozással telt már az utolsó néhány nap, ugyanis biciklin úgy közel 18 éve nem ültem huzamosabb ideig, itt-ott boltba kenyérért, tejért, elmentem, de hogy közel 230 km-ert tekerjek arra 13 éves koromban volt utoljára példa.
Eljött a várva várt nap, kicsit késve ugyan, de 11:15 körül, a csapat 16 fős létszámmal elindult Balatonmáriafürdőről. A kakukktojásnak Mónika, fia Dávid és én számítottunk, mivel nem Pécs és környékbeliek voltunk, mindettől függetlenül hamar befogadott a banda…
Első napra célnak Siófok és azon belül a siófoki kempinget tűzte ki vezetőnk Gábor. Melyet kb. laza 7 óra alatt teljesítettük, sok –sok kis pihenővel megállóval, ki sörrel, ki fröccsel hűsítette magát, voltak viszont csak vízzel merte magát a nagy hőségben. A partszakaszt viszonylag könnyű teljesíteni, hiszen sík telepről van szó. Kempingnél még egy kakukktojás csatlakozott hozzánk, így kicsiny csapatunk 17 főre duzzadt. Sátorállítás, matracfújás, semmi nem okozott gondot, ám ismét olyan életszakaszhoz értem melyet most éltem át először, ugyan is, még életemben nem sátraztam a kertünkön kívül, s úgy, hogy még benne is éjszakázzak végképp nem, így ismét egy bakancslistás pontot húzhattam ki nagy örömömre.
Itt kis szaunás kitérőt is tennék, Szaunamester Délipart ravaszul kiszúrta, hogy mellette tanyázok, ugyanis a kemping mellett található a Galérius fürdő, így gyorsan meginvitált minket egy „bejárásra” sajnos még rezidenciáján nem jártam, így kaptam az alkalmon. Lenti résszel kezdtük, szigorúan bizalmas infót tudtunk meg, úgy néz ki a következő szezonban a lenti szekció fürdőruhamentes, kulturált szaunázás színtere lesz. Itt található a nagy szauna, kisebb és azt hiszem gőz kabin is, ezt a részt utólag alakították ki, nekem megtetszett. Jött a fürdő, sok-sok medencével, kicsi-nagy, kinti-benti csúszdával, római kori feelingre hajaz a kialakítás, ez is bejött…:)
A fenti szauna rész, mint megtudtuk a fürdővel együtt készült el, több féle kamra, merülő, terasz, télen biztosan nagyon hasznos eleme a területnek. Ez is tetszett, így csak megerősödött bennem, hogy a szezonban mielőbb látogatásom tegyem a már bakancslistámon lévő fürdő nagy mesteréhez Déliparthoz. Kis kitérőnk végretért.
Köszönöm ez úton is Délipartnak az idegenvezetést, megyek mihamarabb, csak induljon már a szezon. :)
Vissza a kempingbe… Idő közben a többiek elkészítették az igen extravagáns paprikás krumplit, ami igazán finom lett. Nagyon a szám íze szerint, jó fűszeresen, készült, amitől extravagánsnak írtam le az-az, hogy számomra furcsa volt, hogy cukkini és gomba is került az étekbe. Ettől nekem csak jobban ízlett mintsem nem...:) Sztorizgatás, iszogatás, ami ilyenkor szokás. Viszonylag hamar 22 óra körül kuckómba keveredtem. Nehezen, de sikerült elaludnom, kis malőr is történt, olyan éjfél körül a matracomból szökött a levegő, szerencsére csak a dugónál, így gyorsan hárítottam a hibát. Reggel 7 órára olyan testrészeimben is éreztem némi sajogást mikről eddig nem is tudtam, hogy léteznek…J Persze a fenekem fájt a legjobban, mint kiderült ezzel a testrésszel nem voltam egyedül. J Reggel 9 órás indulásra mindenki rendbe vágta magát, sátrát, dolgait, s indulásra készen volt a csapat.
2. napi cél Balatonakali kemping lett, közel 85 km-ert tettem meg kis kitérővel, erről később, töbeik úgy kb. 75 km-ert Az út itt már érdekesebbre sikeredett, hol fel, hol lementünk, de talán szerencsére lefele többet, legalábbis nekem úgy tűnt. Itt is sok pihenő, itató, etető menet közben...:) Andrissal toltuk ezt a napot végig, tempósabban a többiektől elszakadva, klikkesedve, ez úton is bocsánat, kellett 1 nap pörgősebb…J Még a tihanyi templomot is betámadtuk, ott közel volt a vég számomra, de meghódítottam. A kis kitérőt András javaslatára tettem/ük meg, a szomszéd településen, Zánkán található az északi part egyik neves hamburgerezője (ez is egyik gyengém a finom kézműves hamburger), a neked főztem. Már mindenem annyira fájt, de úgy döntöttem egy jó vacsiért bármit, így nekivágtunk, kb. 5 km-re volt, melynek kb. fele lejtő volt, így tudtam, vissza mire számíthatok… Nem örültem neki…:(
A hamburger finom volt, mangalicát ettünk, különösebben nem fogott meg. Itt kiderült, hogy Andrisnak 170 km tekerés meg se kottyan, itt esett le, hogy egy „őrülttel” toltam a napot végig, s itt közöltem, hogy holnap már ne számítson rám. Kisebb szél kerekedett, így gyorsan visszahúztunk a kempingbe. Aznapi lecsófőzés végül elmaradt, így iszogatás, eszmecserét követően ismét olyan 22 körül nyugovóra tértem, éjfél előtt nem sokkal sikerült ugyan elaludnom, de sok értelme nem volt, mert jött a NAGY vihar, itt néha bevallom férfiasan olykor elképzeltem, hogy sátorral együtt felkap a vihar és kitudja, hol rak le.
A sátor kitartóan bírta, a tetején az erős szél miatt itt ott szivárgott csak a víz, reggel úgy egy liter vizet sikerült kimernem belőle. Igazából nem vágytam kempingezni viharban, de akkora élmény volt, hogy a bakancslistára felkerült és ki is lett húzva egyből. Reggel a romokon ébredtünk, volt ki megúszta, de a többség elázott, beázott, ám kedvét senkinek sem szegte a vihar, sőt..:) Reggel 9 órás indulás itt is a terv volt, a fenekem már annyira fájt, hogy a fájdalomtól nem éreztem, hogy fáj, így ergo már nem is éreztem vele semmit..:)
3 nap a vége a kiindulási pontunk volt, itt közel 80 km tekertünk, talán a legveszélyesebb részeken is, mert volt hol nem a körúton hanem a 71-es úton mentünk, így rövidítettünk, csaltunk el néhány km-ert..:) Itt ismét a csapattal együtt tekertem, ugyan úgy sok pihenővel egymást megvárva, bevárva bringáztunk vígan célunk felé, melyet délután 4 órás érkezéssel sikerült is teljesítenünk.
Nagy Gratuláció a csapatnak, igazán jó volt veletek tekerni!
Némi szubjektív megjegyzés a Balaton körúthoz….
Ha minden igaz lesz majd „plecsnink”, ugyanis azért altunk meg minden bokorban, hogy pecséteket gyűjtsünk, hogy valóban megtettük a kört, erről igazolást pecsételtettünk ahol kellett, ez folyamatban van, hogy hitelesítsék, izgatottan várom mit kapunk…
A körút valóban létezik a Balaton körül, ez jó hír! J Itt ott a tábla már hiányzik, így keresni kellett hol van az az út. Én laikusan azt hittem, hogy tényleg van bicajút körben, ám nagy része a Balatonhoz közeli első utcára van ráterelve, mondván „ez a bicikli út”. Volt hol ki van építve szépen ahogy kell, ám nem tudom, hány éve is lett tejes a kör, de hogy azóta senki még csak felé se nézett az biztos, kár, hogy van egy klassz dolog, kezdeményezés, megvalósítják, s utána a karbantartásra már semmilyen figyelmet nem fordítanak. Az utat mindenképpen „mbt” vagy „trekking” bicajjal érdemes megtenni, országútival szerintem életveszélyes, bár voltak köztünk, aki azzal tették meg, ez úton is elismerésem nekik. :)
Még több infó, még több szaunás élmény, még több... szaunáSOK
dr.szauna
